Mi az a száraz szem?
A száraz szem betegség egy olyan multifaktoriális megbetegedés, amely a szemfelszín károsodásához vezethet, diszkomfort érzést és akár a látásélesség romlását is okozhatja. Fontos tehát a száraz szem betegséget időben észlelni, mert megfelelő kezeléssel könnyen enyhíthetők a tünetek és megelőzhető a szem károsodása is.
A szemszárazság előfordulása
A szemszárazság a leggyakoribb szembetegségek egyike, amely minden harmadik embert érint élete valamelyik szakaszában. Leginkább 40 év felett jelentkezik, és különösen gyakran fordul elő változókorban lévő nőknél a hormonális változások miatt. Idősebb korban jellemző a könnymirigyek csökkent működése, ezért az életkor előrehaladtával nő a betegség előfordulása. Az autoimmun betegségek, mint például a Sjögren szindróma vagy rheumatológiai betegségek szintén csökkent könnytermelődést ezáltal szemszárazságot okozhatnak. A környezeti ártalmak és életmódbeli változás – elsősorban a mobileszközök, monitorok, napi szintű használata miatt – a szemszárazság sajnos már a gyerekeket is érinti.
Összességében elmondható, hogy a szem kiszáradása igen gyakori probléma, a szemorvoshoz fordulók egy ötödénél megállapítható a száraz szem betegség. A szemészeti rendeléseken a szemszárazság tüneteivel jelentkező betegek fordulnak elő a legnagyobb arányban.
A száraz szem betegség
A szemszárazság olyan szemfelszíni betegség, amelyet jellemzően a csökkent könnytermelődés vagy a fokozott könnyvesztés, könnypárolgás okoz.
Az egészséges szem pislogáskor megfelelő könnyfilm réteget oszlat el a szem felszínén, ezzel biztosítva a szaru- és kötő hártya nedvességét, tápanyag ellátását. Amennyiben ez a stabil könnyfilm réteg megbomlik, vagy nem alakul ki a megfelelő könnyfilm, „száraz szem” tüneteit érzékelhetjük. A könnyfilm megbomlásának oka lehet
- a csökkent könnytermelődés, ami azt jelenti, hogy a pislogást követően nem alakul ki szabályos és stabil könnyfilm
- vagy a fokozott könnyvesztés (könnypárolgás), amelynek következtében már a következő pislogás előtt szétszakadozik a könnyfilm a szaruhártya felszínén.
A fenti két ok mellett száraz szem tüneteket okozhatnak a kialakult szemhéjszéllel párhuzamos kötőhártyaredők is.
Árthat-e a szemnek száraz szem betegség?
A betegség nemcsak kellemetlen tünetekkel jár, hanem veszélyessé is válhat, ha nem történik meg a kezelése. A könny feladata a szem elülső felszínének táplálása, védelme. A könnyfilm azáltal, hogy egyenletessé teszi a szemfelszínt, részt vesz a látás megfelelő élességének kialakításában is. Száraz szem esetében a szaruhártya felszíne nem megfelelően nedvesedik, ez hosszabb távon a szaruhártya állandó irritációjához vezet, valamint szöveti károsodást, következményes látásromlást okozhat.
Amennyiben a szemszárazság tüneteit észleljük, kérjük szemész szakorvos segítségét a pontos diagnózis felállításához.
A száraz szem tünetei
A száraz szem betegség változatos panaszokat okoz, amelyek nem mindig arányosak a betegség súlyosságával. Leggyakoribb tünetei a szúró, égő érzés, idegentest érzése a szemben, a szem vörössége, de jelentkezhet akár fokozott könnyezés, fényérzékenység vagy akár homályos látás is.
A szemszárazság jellemző tünetei
- Idegentest, homokszem érzése a szemben - (mintha porszem lenne benne), amely az első tünetek egyike lehet. A szúró érzés gyakoribb pislogásra készteti a beteget és hunyorgást vált ki, hiszen ezzel reflexesen szűkítjük a szemrést, így csökkentve a párolgási felületet.
- Égő, fájó szem érzése azt jelzi, hogy a szem tápanyag ellátása nem megfelelő.
- A szem vörössége, kipirosodása - a kötőhártya fokozott erezettsége- a szem tartós irritációjára utal, a szem ekkor már érzékeny a mechanikai, kémiai vagy fény behatásokra.
- Fényérzékenység is előfordulhat súlyosabb esetben. Reggelente ébredés után, vagy gyakran vezetés közben érzékeljük, hogy a fény kellemetlen, zavaró és szemünk jobban igényli a fénytől való védelmet.
Könnyezés is jelentkezhet tünetként, amely elsőre ellentmondásosnak tűnik. Hogyan lehet száraz a szem, ha folyamatosan könnyezik?
A könnyezés ilyenkor valójában abból fakad, hogy a könnyfilm károsodása miatt a szaruhártya ingerlékenysége fokozódik, ami reflexes könnytermelést eredményez. Az így termelt könny minősége azonban más, mint a rendes könnytermeléskor keletkezett könnyé (a vizes összetevő mennyisége megnő, míg a könnyben lévő egyéb „olajozó” védő összetevők mennyisége csökken), és hamarabb elpárolog. Tehát valójában a könnyezést maga a száraz szem betegség okozza. Hideg szeles időben is fokozott könnyezés figyelhető meg a könny párolgása miatt.- Homályos látást okozhat a könnyfilm károsodása, ilyenkor pislogással, szem lecsukással próbáljuk a könnyfilm réteget helyreállítani.
- Szemfájdalom, szemfáradás is jelentkezhet egy fárasztó nap végén, hosszan tartó monitor közeli munkavégzés vagy képernyő nézés során.
- Jellemző lehet a reggeli nehéz szemnyitás illetve a szemben megjelenő kocsonyás váladék száraz szem betegség esetén.
A száraz szem betegségben szubjektív és objektív tünetek különböztethetők meg. A szubjektív tünetek a beteg által megélt, fent felsorolt panaszok, míg az objektív tünetek megállapítására az orvosi vizsgálat alkalmával kerül sor.
A panaszok erőssége nem mindig van arányban a szemszárazság súlyosságával. Előfordulhat, hogy enyhe panaszok mellett súlyos száraz szem diagnózisra kerül sor, és ennek az ellenkezője is; súlyos panaszok mellett fennállhat enyhe szemszárazság is.
Amennyiben a fent említett a tünetek jelentkeznek, érdemes szemész szakorvoshoz fordulni.
A száraz szem kialakulásának okai
A száraz szem betegség korábban jellemzően a 40 év felettieket és az idősebb női korosztályt érintette. Sajnos a környezeti ártalmak –a monitor, mobiltelefon, klíma használatának köszönhetően ma már népegészségügyi problémának számít a szemszárazság, sőt már gyermekeket is érint a betegség. Kialakulásában a környezeti ártalmakon túl szerepet játszathatnak a hormonális változások, gyógyszerszedés, vagy autoimmun betegségek.
Szemünkben a könnyfilm rétegnek fontos szerepe van. Ideális esetben az egészséges szemben megfelelő mennyiségű és minőségű könny termelődik, amely a pislogás során szétterül a szemen, egy vékony, stabil könnyfilmet képezve. A könnyfilm rétegnek feladata a szem nedvesen tartása, a szaruhártyaréteg ellátása tápanyagokkal, egyenetlenségeinek kiegyenlítése, és emellett védelmet is nyújt a szemnek a vírusokkal, baktériumokkal, idegen anyagokkal szemben. A könnyfilm tehát kulcsszerepet tölt be a szem egészségében, károsodása szemszárazsághoz vezet. A könnyfilm pislogás segítségével épül fel és képződik újra- a pislogás általában 10 másodpercen belül nedvesíti újra a szemfelszínt.
Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő könny- (például a könnytermelés csökkenése miatt, amely idősebb korban jellemző) vagy fokozott könnypárolgás áll fenn, a könnyfilm réteg károsodást szenved, amely szemszárazsághoz vezet.
A száraz szem kialakulásának egy harmadik, különlegesebb oka lehet az az állapot, amikor a szemhéjszéllel párhuzamos kötőhártyaredők okozzák a tüneteket.
Milyen tényezők befolyásolják a szemszárazságot?
Életkor-, hormonális változások, menopauza
Az életkor előrehaladtával idősebb korban, a könnymirigyek működése csökken, kevesebb könny termelődik. A hormonális változások szintén befolyásolják a könnytermelést, kifejezetten gyakori a szemszárazság hölgyeknél a változó korban és azt követően. Ennek oka, hogy a menopauzát követően drasztikusan lecsökken az androgén hormon szintje, amely befolyásolja a könnytermelést, így gyakoribbá válik a szemszárazság. A hormonális változások, nemi hormonok csökkenése okozhatja a szemben lévő faggyú- mirigyek az úgynevezett Meibom-mirigyek működési zavarát is.
A hormonszint változása mellett bizonyos betegségek is kedvezőtlen hatással vannak a szemre.
Környezeti tényezők
- Monitor, mobiltelefon, táblagépek: Napjainkban jellemző a számítógépes munkavégzés, a mobiltelefon, és a digitális eszközök használata, amelyek koncentrált figyelmet igényelnek a szemtől. Ezen eszközök használatakor kevesebbet pislogunk, ami ilyenkor a könny fokozott párolgása miatt a szemfelszín időleges kiszáradásához vezet, a könnyfilm felszakadását idézheti elő.
Megfigyelhetjük magunkon is, hogy egy hosszú nap végén a monitor előtt szemünk elfárad, szúr, vagy éppen a mobiltelefon képernyőjének hosszú nézése után a tünetek kifejezettebbek. - Klíma: A légkondicionálás, vagy a fűtés az alacsony páratartalmú száraz levegő miatt, valamint a ventilátor és a huzat fokozza a könny párolgását, ami a szem kiszáradásához vezethet.
- A szálló por és a levegő károsanyag-koncentrációjának növekedése szemirritációhoz vezet.
- A dohányzás szintén vezethet száraz szem tünetek kialakulásához.
Kontaktlencse viselése
A kontaktlencse viselése hozzájárul a száraz szem tüneteinek kialakulásához, illetve hosszabb távú használata a tünetek fokozódásához vezethet.
Autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségek is okozhatnak szemszárazságot, a Sjögren szindrómában szenvedőknél kifejezetten jellemző a száraz szem betegség. Továbbá egyéb betegségek, mint például a sokízületi gyulladás (polyarthritis), allergia, vagy pajzsmirigybetegség szintén hajlamosíthatnak a szemszárazságra.
Gyógyszerek
Sok gyógyszer okozhat mellékhatásként szemszárazságot, pl. antihisztaminok és egyéb allergiaellenes szerek, fogamzásgátlók, antidepresszánsok és egyes vérnyomáscsökkentők (béta-blokkolók).
Szemsebészeti beavatkozások
Szemsebészeti beavatkozások (pl. lézeres szemműtét, szürkehályog műtét) során a könnytermelés beidegzése sérülhet, ami átmenetileg következményes szemszárazságot okozhat.
Tartósítószer tartalmú szemcseppek, műkönnyek
Vizsgálatok kimutatták, hogy a tartósítószer tartalmú műkönnyek és egyéb szemcseppek hosszú távú használata ronthatja a száraz szem betegséget állapotát, ezért kiemelten fontos, hogy tartósítószer-mentes készítményt válasszunk tartós használat esetén.
A szemszárazság megelőzése
A száraz szem betegség sajnos nem minden esetben elkerülhető, hiszen könnytermelés az életkor előrehaladtával csökken, illetve számos tényező hajlamosíthat a betegségre. Az általunk befolyásolható környezeti tényezőkön viszont érdemes változtatni, hogy megelőzzük a betegség kialakulását.
10 tipp a szemszárazság megelőzésére
- Figyeljünk a gyakori pislogásra olvasás, TV nézés, monitornézés közben
- Számítógép/monitor mellett végzett munka esetén
- iktassunk be szüneteket (napi 4 órás monitorhasználat mellett óránként 10 perc szünet javasolt)
- a monitor helyes beállítása is fontos - ha túl nagyra nyílik a szemrés, az gyorsabb könnypárolgást eredményezhet
- A helyiségben a száraz levegő – fűtés vagy légkondicionálás fokozhatja a könny párolgását és kiszáríthatja a szemet, így érdemes megfelelő páratartalomra figyelni. Az optimális páratartalom 40-60% között van, egy párásító készülék segíthet az ideális környezet kialakításában.
- Figyeljünk megfelelő folyadék fogyasztásra
- Folyamatosan jelentkező száraz szem panasz esetén szüneteltessük a kontaktlencse viselését - hacsak az orvos másképp nem rendeli
- Poros, szemet irritáló környezetben viseljünk védőszemüveget
- Kerüljük a füstös helyen való tartózkodást
- A szem dörzsölése helyett használjunk műkönnyet
- Kerüljük a vörös szemre ajánlott, érösszehúzó szert tartalmazó műkönny használatát, ez ugyanis tovább ronthatja a panaszokat
- Hosszú távú alkalmazás esetén kerüljük a tartósítószert tartalmazó műkönnyeket
A száraz szem diagnózisa
A szemszárazság nagyon gyakori megbetegedés, amely jelentősen rontja az életminőséget. A beteg által észlelt szubjektív tünetek lehetnek enyhébbek vagy erősebbek, azonban nem mindig arányosak a betegség súlyosságával. A száraz szem diagnózist szakorvos állítja fel az objektív tünetek vizsgálatával.
Anamnézis
A diagnózis első lépése az anamnézis, amely során a beteg egészségügyi állapota mellett egyéb tényezők feltárása - a meglévő betegségek (kifejezetten az autoimmun betegségek), a tartósan szedett gyógyszerek, a környezeti tényezők megismerése - a cél.
Objektív tünetek
A szemvizsgálat során különböző diagnosztikai eszközök segítségével állapítható meg a szemszárazság oka:
- A réslámpás vizsgálat során a szemhéjszéllel párhuzamos kötőhártyaredők (LIPCOF-redők) számát és tulajdonságait vizsgálják. Amennyiben kötőhártya redő látható, az szemszárazságra utal.
- Könnyfilm stabilitás vagy felszakadási idő vizsgálata (BUT vizsgálat, Break Up Time)
A könnyfilm minden pislogásnál újraépül. Száraz szemű betegek esetében a könnyfilm mennyisége és/vagy minősége változik, amely befolyásolja annak stabilitását is. A könnyfilm stabilitásának méréséhez fluoreszcein oldatot cseppentenek a beteg szemébe. Két pislogás között speciális szűrővel figyelik az első száradási (sötét) folt megjelenését a szaruhártya felszínén. Egészséges esetben 10 mp után figyelhető meg, száraz szemben azonban ennél rövidebb időn belül történik meg a könnyfilm felszakadása. 
Könnytermelés mennyiségének vizsgálata a Schimer próba segítségével:
A külső szemzug közelében az alsó szemhéj alá speciális papírcsíkot helyeznek, és 5 percig nézik a könny folyadékcsíkjának a papíron megtett távolságát. A szemet ezalatt csukva kell tartani. Normálisan 5 perc alatt legalább 10-15 mm-es folyadékcsíknak kell keletkeznie, 10 mm alatti érték szemszárazságra utal. Ha a nedvesedés mértéke 10 mm alatt van, az felveti, 5 mm alatt pedig megerősíti a száraz szem diagnózisát.
A szemfelszín festődése
Egészséges esetben a könnyfilm védi a szemfelszín sejtjeit. Száraz szemben ez a védő funkció nem megfelelő, a felszíni sejtek és a sejtek közötti kapcsolatok károsodnak. A kötőhártya és a szaruhártya hámsejtjeinek állapotát a már említett fluoreszcein oldat használata után figyeljük meg. Az ép szaruhártya nem festődik vele (zöld színű). Amennyiben sérült a szaruhártya, a festék bejut a sejtek közötti térbe és megfesti a szaruhártyát. A fluoreszcein jól mutatja a sejtkapcsolatok megszakadását.- A Meibom mirigyek vizsgálata során az alsó szemhéj nyomásával vizsgálják a könnyfilm (olajos) lipidrétegét termelő Meibom-mirigyek működését.
- A könny ozmolaritásának (koncentrációjának) vizsgálata laboratóriumi méréssel történik, amely nagyon objektív eredményt nyújt, egyelőre azonban kevésbé elterjedt vizsgálat.
A száraz szem kezelése
A száraz szem kezelésére a betegség súlyosságának megfelelően választ terápiát a szemorvos. A kezelés első lépése a műkönny használatával történő könnypótlás.
A szemszárazság okát az esetek többségében nem lehet megszüntetni, a kezelés a panaszok csökkentését és a szemkárosodás kivédését célozza meg. Egyes speciális esetekben, mint például a Sjögren-szindróma okozta szemszárazság, vagy a Meibom-mirigy diszfunkció esetén az ok megszüntetésére is irányul a terápia, az esetek többségében azonban csak tüneti kezelés alkalmazható.
A száraz szem kezelésének leggyakrabban alkalmazott gyakorlata a műkönny használatával történő könnypótlás.
A „nedvesítő cseppek” csökkentik a szemben lévő kellemetlen érzést, megvédik a szemfelszínt a szemszárazságtól és a szárazság miatt esetlegesen kialakuló károsodástól.
A műkönnyek és nedvesítőszerek között megkülönböztethetőek a tartósítószert tartalmazó és a tartósítószer-mentes készítmények.
A tartósítószer megakadályozza a cseppentőben lévő készítmény fertőződését, viszont hosszabb alkalmazás esetén a tartósítószer károsíthatja a szemet és oly módon is befolyásolhatja a könnytermelést, hogy ezzel további következményes szemszárazságot alakít ki.
Több éves kutatómunka eredményeként olyan cseppentő tartály (ABAK®) került kifejlesztésre, amelynek különleges szűrője megakadályozza a kórokozók oldatba való bejutását. Az (ABAK®) cseppentő speciális kialakításának köszönhetően a cseppek mérete kalibrált, azaz a nyomás erősségétől és időtartamától függetlenül mindig azonos a csepp térfogata, elősegítve a gazdaságos használatot.
A tartósítószer-mentességen túl fontos, hogy a műkönny összetétele tartósabb hidratálást biztosítson, csökkentve a szemszárazság tüneteit a kellemetlen hatások nélkül.
Létezik olyan könnypótló is, amely az UV-sugárzás ellen védő tulajdonsággal is rendelkezik.
